2009. augusztus 4., kedd

Te, aki elvarázsolsz
Aki segít elviselni az életet
Kinek megtört kezét fogom
Kinek törékeny mosolyába kapaszkodom
Itt van? Látom?
Foghatom?
Élnem kell.
Ami előttem pörög. Amit sosem fogok látni.
Amire mindig emlékszem.
Te, aki tudod mikor felejtsek
Mikor fázós a reggel, és mikor ég szívem
Eljön-e még? Láthatom?
Enyém lehet?
És ki mondja el, hogy ez nem harc volt
Nem kemény diadal
És, hogy erősebb a lélek minden kéznél
És nem kell törvény a joghoz
A létezéshez
Arra van az irány, amerre mennem kell?
És ki fogja megmondani, hogy a láncon az nem rozsda?
Értelmet szab a vágyakozásnak
Mikor jön? Várhatom?
Hogy még egy gyertya égjen
Hogy ezerszer kiáltson az égbe:
Az élet már csak ilyen
Tovább. Tovább

Nincsenek megjegyzések: