Kértem a holdat, ne menj el
Amikor a levelek hullani kezdtek
Dalolj hangosan
Ahogy a levelek zizegnek
Maradj velem
Ne kísérj több hulló csillagot
Fogd a kezem
Hogy ne szakítsa szét az őszi szél…
Kértem a holdat, mondja el,
Mi bántja a szívedet
És a dal lassan érjen véget
Ahogy az álom beteljesül
Kértem, add nekem a könnyedet
Ne áztassa arcodat
Érints meg, lassan
Hogy soha ne múljon el…
Kértem a holdat, ragyogjon minden este
Akkor itt vagy velem…
Legyen halk a dal,
Ahogy fülemben cseng minden
Az ősz is siratja az elveszett hangokat
De a remény mindig megmarad
Mert kértem a holdat, hogy
Ne felejtsél és visszatérj.
2008. november 3., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése