Érints meg

Lement a nap, ahogy mindig szokott
Felszökött a hold,
Nem köszönt.
Minden marad. Az éjszaka csendben lohol.
Befejezi, amit elkezdett.
Halld a szavam. Csak nézlek. Közben beszélek.
Hallgatom, ahogy némán ölel a szó.
Fent lakunk, csillagok közt
fentről minden más,
a város átöltözötött, új ruháját veszi fel.
Érints meg újra.
Érints lassan.
A féktelen időt megfordítanám.
Hogy a nap mindig ragyogjon szemed kékjével
Visszatartanám.
Hogy a virág ne nyíljon ki,
szép legyen az ébredés.
Érints meg és kívánj jó éjszakát.
Érints meg.
Hagyd, hogy az álom lassan ébredjen csak fel.
Valamit úgy mondanék.
Súgnék halkan. Bennem élsz.
Mint a hold, ahogy beszél a csillagokhoz.
...