2009. január 17., szombat

...

Gyakorta érzek olyan különleges
bódító érzést
amikor nem tudom
kimondani
a kimondhatatlant
mikor leszakítanám a rózsát
és tüske szakítja bőröm
felteszem a kérdést
Hol van a menyország?
láthatatlan
mikor a zongora
utolsó hangja
mint nyers hús körül az itatós papír
gyakorta érzem serceg az óramutató
mikor szívem
harcait vívja és nem üt vissza
de a szó se jön
csak a pillanat
a zöld színű szem
mikor érzem és látom
szembogaram keresi
tudom itt figyel
az a kimondhatatlan valami
egy szó, talán rég kiejtett
de azt nem tudom

Nehezen viselem az ördög
vad vörös tüzét
gyakorta érzem
mint lázas éjszakán
leszakadt szirom
ami lábam előtt hever
szomszédban egy kutya vonyít
én is ezt tenném
neki is fáj
mikor Walzer jön az éjszakában
gyakorta érzem
zenekar kísér
A karmester lengeti pálcáját
néma mutogatós
tekintetem lesi
csak a pillanatra vár
A véletlen rángása
Tudom itt figyel
egy kimondhatatlan
egy érzés, régről emlékszem
mégsem tudom

Nincsenek megjegyzések: