valami

Valami hiányzik. Az egész egy nagy, fortyogó húsleves, ami önmagábanzavarodik. Az éjszaka. Az ital. Az etno, a blues. Hegedű ringat, mégisgitárt vár az ölelés. Az óra hangosan kattog. Szívem méla és tépettéjszaka felé lohol. Az ég ezer csillagtól ragyog, alatta feszes hótakaró.Telihold vigyázza gyermeteg nimbuszát az érzésnek. Valami üresidebenn. Valami kopog. Talán a szánalom, az idő sík tengelyén egycsomó ember zajong. Dohánytól fülledt kocsma, társalgó óriások, üressöröshordó. A világ dolgai, az alkohol mámora. Pillanatok tűnnek fel. Ésaz eltűnő pillantások. Táncol a valóság. Feszes bőrbe öltözött, magátáruló emberfia. Szabad a vásár. Könyörtelen, fulladó erotika. A gőz,érzelmek, mozdulatok. Tapintás. Forró, igen forró. Belül öldöklő románc.Kipattanó hormonok. Félmeztelen férfi vetkőzik. Hófehér bőre fénylőnsikolt. Feszült izmai sugároznak. Önkívület és ájult borzongás. Forog avilág. Egymásba boruló emberi testek. Hajszolják. Karok ölelve,ringatva egymást. Csípők simulnak, rángatóznak. Érzéki. Csontig hatolónyelv és csókok. Izzadt minden. Férfiak. Nők. Kérkedők. Valamihiányzik.Valami forró, üresen tátong. A szemek. Kék, zöld, szürke, barna. A haj.Rövid, barna, világos. Pillanatok. Karok. Ölelő. Gyötrelmes. A zene él.Bennem a ritmus. Kívül férfiak. Kívül nők. Kívül minden. Belül tör. Mélyen,lelket szaggató. Egy éjszaka. Megint csak. Felszabadult, gyűrt lepedőmhajtom. Gondoltam. Vágyom. Valami hiányzik. Éjszaka. Megint érzem.