káosz

furcsa lét a káosz
tesped csendben egy régi képen
mint epedő lepedőakrobata
és a gerjedő gyakorlata
virtuóz és virágzik némán
ahogy uralkodik fejlődő vágyán
nász és tánclépések
az akaró tudat kérdések
valahol benn illatot fakaszt
teljesen kiszámítható
vad és romantikus kacaj
mint orgia és utca zaj
de különös és mégis élet
messze, mint nyugattól a kelet
közel, mert távol is lehet
almából harapni az álmot
az ö9sszekuszált rajzot
de fél és gyötör
mert néha előtör
az érzelem tudat alatt
össze-vissza csak gúny marad
hanyag, tréfás intelligencia
cinikus, méreg elegancia
a lét kietlen örömei
csendben zúzva össze-vissza
összetör, mert erős, de tiszta
darabokban a lét illata
lehel és ráng, magával ragad
bűnös és a miénk marad