2011. július 19., kedd

Paplan alatt a kihült vágyak
hideg testek, letört kezü árnyak
Ahogy érzelmek nélkül robog
a végtelen szinű néma idő
közben mosolyogva rólam álmodsz
az eső pedig egyre halkul

Párnám fejem alá hajtom
keresve eltűnt illatod
Ahogy érzelmek nélkül robog
a távolból zakatoló szív
behúnyt szemmel rólad álmodom
a vihar egyre gyengül

keresve kesereg a vágy
felejtve mindent, mint a lassú kín
Álmot súgna illatosan
veled, nélküled
Lelkem frusztrált inasa itt marad
néma kárhozat csak a szerelem

Nincsenek megjegyzések: